Fél évszázad az útitárssal 1. - Történelem
Fél évszázad az útitárssal 2. - Technika
Fél évszázad az útitárssal 4. - Prototípusok
(A sorozat forrásai: Autó-Motor korabeli számai, trabantklub.hu, trabant.cz, és rengeteg más internetes forrás. Emellett remek információforrás Matthias Röcke Trabant-Story című könyve, amelynek itthoni vonatkozásokkal bővített, magyar nyelvű kiadása a jubileumi évre jelent meg a Maróti Kiadónál)
Góg és Demagóg fia vagyok én...
Talán egyetlen ember sincs az országban 20 év felett, akinek az életében valamilyen formában ne lett volna jelen a Trabant. Ha neki, vagy a családban nem is volt, a szomszédnak vagy ismerősnek tuti, de legalábbis volt egy olyan taxisofőr a családban, aki szívből utálta a típust. Ez az autó 50 éve társalgási téma, és vagy agyondícsérni, vagy porba tiporni illik. Az előbbi álláspontot általában azok képviselik, akiknek volt valaha, utóbbit jellemzően olyanok, akik csak a szomszéd teljesen gondozásmentes 601 kombiját látták, amivel 30 évig jártak festeni-mázolni. Így aztán a kibicek számtalan legendát tápláltak az elmúlt évtizedekben, aminek nagy része persze teljesen alaptalan.
Vegyük sorra:
A Trabant papírból / fából / farostlemezből készült - Természetesen egyik sem igaz. A Trabant elődjeként ismert P-70-es valóban tartalmazott némi hozzáadott faanyagot, lévén a duroplaszt elemeket fakeretre rögzítették. Ez az autó azonban a háború előtti DKW F8 struktúráját vitte tovább, és vérvonalát tekintve igen kevés köze van a Trabantokhoz (bővebben lásd a Történelemben!). Az első Trabantokhoz szintén használtak fát, a műanyag elemek hézagolását ugyanis keményfa lécekkel oldották meg - ám ezek minimális mennyiséget jelentettek, és a későbbiekben teljesen elhagyták ezt az anyagot.
A tévhitet egyébként sem ez táplálhatta. Inkább a Duroplaszt jellegzetes törési felülete, amely a préselt rostok miatt kissé a vastag kartonpapírra, vagy farostlemezre hasonlított.
A Trabant műanyagból készült - Ez részben igaz, hiszen a fél világ plasztikbombázóként ismeri az autót. Fontos azonban, hogy csak a külső borítóelemekről beszélünk, az önhordó karosszéria túlnyomó része ugyanis fém ( bővebben a Technikánál! ).
A Trabant nem rozsdásodik - Ez egy pozitív csengésű tévhit, de sajnos nem igaz. Persze senki sem látott rajta még rothadó sárvédőívet, vagy rozsdafoltot a műanyag elemeken, de alatta bizony pont ugyanolyan kényes a korrózióra, mint a legtöbb korabeli autó. A veszélyt éppen az rejti, hogy a csupa fém autókon a külső korrózió látható nyomaiból következtethetünk az autót faló rozsdára, míg a Trabanton éppen a kívül gyári állapotában pompázó elemek ringatják hamis illúzióba a tulajdonost. A padlólemezen, a szakmai szlengben hattyúnyaknak nevezett főtartón, vagy a kerékdobokban megbúvó folytonossági hiányokat bizony csak alulról, alaposan megvizsgálva vehetjük észre időben. Ettől függetlenül meg kell jegyezni, hogy ezeket az autókat gyárilag is meglehetősen jó minőségű korrózióvédelemmel látták el (az utolsó évjáratokat kivéve), így nem okoz meglepetést egy 40 éves autó gyári küszöbökkel és kerékdobokkal.
A Trabant eredetileg fedett motorbiciklinek készült - Nem tudni, honnan ered ez a tévhit, de masszívan tartja magát. A Történelemből kiderül, hogy semmi alapja nincs, hiszen az eredeti célkitűzésekben is négy- (izé, 2+2) személyes autó szerepel. A motorra nézve is furcsa a gondolat, hiszen az ötvenes években is felső kategóriásnak számított az 500 ccm-es motorkerékpár.
A Trabant motorja eredetileg szivattyúmotornak készült - A P50/1-esek gyártásával közel egyidőben elkezdett az NDK egy ipari közegben használatos mobil tüzivíz szivattyút gyártani a Trabi motorjával. Magyarországra is jött be épp elég a nagyüzemek tűzoltószertáraiba és ott a szakik hamarabb láttak ilyet, mint Trabantot.
A Hycomat mozgássérülteknek készült - Nem igaz. A Trabant Hycomat egy 1965 óta gyártott, automata kuplunggal (és nem automata váltóval!) szerelt autó. Akkoriban széles körben használták, főleg a kisautókban - de még a 90-es években is bőven készültek ilyen autók (Renault Twingo Easy, Fiat Cinquecento Citymatic ), ám igazából nem terjedtek el. A Hycomat sem ért el átütő sikereket, ám tökéletes alapnak bizonyult a mozgássérültek számára speciálisan átalakított, egyedi kezelőszervekkel ellátott autók számára.
(A Hycomat rendszerről bővebben itt olvashatsz)
A Trabant a legkörnyezetszennyezőbb autó - Eleve rossz megközelítés, kérdezem, milyen halmazban vizsgálva ? Nyilván egy 1:25 keverékkel működő DKW F8, egy porrá hajtott, alig-kompressziós IFA, egy 30 éves orosz bányadömper vagy egy T-55-ös harckocsi jobban szennyezi a környezetet.
A kétütemű motor kipufogógáza persze a kontsrukcióból fakadóan meglehetősen sok elégetlen szénhidrogént tartalmaz, de meglepő módon fele-negyede szénmonixidot mérhetünk hasonló paraméterekkel rendelkező négyüteművel szemben, nitrogén- és kénoxidokat viszont nagyságrendekkel kevesebbet tartalmaz, mint a négyütemű benzinesek, vagy a dízelek.
Mellesleg egy jól beállított és karbantartott, nem eldugult kipufogóval közlekedő Trabant nem bocsájt ki látható füstöt, ha nem hagyjuk rajta a szívatót - és bizony menet közben, normál üzemi körülmények között a mérhető HC-kibocsájtás sem egetverő.
A környezetszennyezés elenyésző részéért felelősek egyébként a személyautók - persze néhány tízezer Trabant azonos erdőbe vezénylésével komoly károkat tehetünk a helyi mókuspopulációban.
Anélkül, hogy kitérnénk a jelenlegi itthoni Trabant-állomány összesített éves futásteljesítményre, fogadjuk el, hogy az esőerdők fogyása, a jégsapkák olvadása, a tengerszint emelkedése, vagy akár a Duna vízének furcsa állaga nem a kétüteműek számlájára írható...
A Trabant életveszélyes, mert a benzintank a motortérben van - Jogos a felvetés, hogy ha az autót olyan baleset éri, amely során az üzemanyagtartály sérülhet, igen nagy a tűzveszély. Ez viszont minden egyes autóról elmondható, abban az esetben is, ha a tank az autó alatt, hátul van - mégsem gyullad ki minden karambolozott autó. Valójában igen kevés olyan baleset történt, ahol a Trabant azért gyulladt volna ki, mert a benzintank a motortérben volt.
A Trabant életveszélyes, mert a műanyagborítás nem elég szilárd - Ez sem fedi a valóságot. A Trabant az Euro-NCAP töréstesztjén nagy valószínűséggel közel nulla csillagot kapna bármely kategóriában, de a maga korában egészen egyszerűen a legtöbb autón (és főleg nem az ő kategóriájában) nem végeztek ilyen teszteket.
Ennek ellenére az utólag elvégzett törésteszteken az autó meglepően jól teljesített, az utascella szilárdsága feltűnően magas. A műanyagelemek ehhez igencsak hozzájárulnak, hiszen a megfelelően felszerelt és rögzített, ragasztott és csavarozott sárvédők, ajtóborítások adják meg a fémváz merevségét.
A Duroplaszt elemek egyik jellemző tulajdonsága egyébként, hogy bizonyos mértékig károsodás nélkül viselik a deformációt, de efölötti terhelésnél törnek. Érthető, hogy amikor a Trabantot ért baleset során az ütközési energiát részben elnyelő elemek szakítószilárdságuk határát átlépve darabokra szakadnak, akkor a külső szemlélő ezt meglehetősen ijesztőnek látja :)
A Trabant vásárlásakor a tulajdonos rögtön kapott egy tartalék motort, mint ahogyan pótkereket szokás - Na ne vicceljünk... Egy rendes, tisztességes gyári motor némi műszaki érzékkel vezetve simán elmegy 100.000 km felett. Ez ugyan nem vetekedik a mai motorok futásteljesítményével, de semmiképpen sem indokolja a rutinszerű motorcserét.
A Trabant motorja beindítható fordítva is, ilyenkor 4 hátra- és 1 előremeneti fokozat van - Az egyszerű, minden sallangtól mentes kétütemű motorokkal ez előfordulhat, sőt, ha a vezérlés közel szimmetrikus, egy megfelelő gyújtásbeállítással akár teljesítményveszteség nélkül is járathatjuk fordítva a motort. Ilyen jónéhány 50ccm-es segédmotorkerékpár, ifjúkorom kedvenc Jawa Mustangját rendszeresen betoltuk fordítva, és az üresben járó motort minden jöttment kunyerálónak odaadtuk kipróbálásra, sok vidám percet szerezve ezzel magunknak :)
A Trabant motorja azonban, ahogyan a Technika című részben olvasható, egy forgótárcsával bolondítja meg a motor vezérlését. Részben emiatt, részben pedig a szűk határok között állítható gyújtásalaplap miatt egy normálisan összeszerelt Trabi-motor nem fog fordítva járni.
Az NDK-ban dízelmotoros, sőt, háromajtós, ferdehátú Trabantok is futkostak - Ez tulajdonképpen jogos, az Autó-Motor több ízben is kapott olvasói fotókat meglehetősen furcsa Trabantokról, amelyek Zwickau környékén bukkantak fel időről időre. Ezekről bővebben a Prototípusok című részben olvashatsz.
