- prokee -

Lehet, hogy van valami haragosa ? :)

Diagnosztika

Ex-kollégám mesélte autósegélyes korszakából:

"Egy 2104 kocka-Lada kombival jártam anno, nagyon kellemes gép volt. A csomagtartója persze tele alkatrészekkel, szerszámokkal, stb...

Éppen egy roppant sűrű napom volt, rohantam egyik autótól a másikig, amikor útközben egy furcsa sziszegő hangra figyeltem fel. Minden fékezésnél megszólalt, megállás után pedig elhallgatott. Első nekifutásra a fék szervódobjára gondoltam, jellemzően az lehet a probléma ilyenkor. Mivel rohanni kellett, nem nagyon volt időm kísérletezni, diagnosztizálni, beszaladtam egy ismerős autósboltba, vettem egy új szervódobot, és ott helyben kicseréltem.

Csapatás tovább, a hiba nem szűnt meg. A következő autó mentése után megkértem a tulajt, nyomkodja a féket, és kerestem a hiba okát. Úgy gondoltam, meg is van - a dobot és a motort összekötő vastag vákumcső eléggé el volt öregedve, repedések látszottak rajta. Arra jutottam, hogy ez lehet a hiba oka. Vissza az autósboltba, vettem csövet lecseréltem, majd hasítottam tovább a következő mentenivaló felé.

A sziszegő hang megmaradt. Mivel csak fékezésnél hallatszott, kevés ötletem maradt, így néhány lépésből kicseréltem az összes vákumcsövet, a csatlakozóikat, majd végső elkeseredésemben a főfékhengert. A hiba nem szűnt meg.

Mivel az autó ugyanannyira fékezhető volt, mint előtte, félretréve a szakmai hiúságomat ennyiben hagytam a dolgot.

Két nappal később valami apró javításhoz szálltam ki, amihez szükségem volt némi kenőanyagra. Ilyenkor az egyik legjobb anyag a WD-40, tartok is mindig a kocsiban egy családi, 480ml-es palackot.

Murphy is megmondta, ha valami nagyon kell, azt nem találod. Nekem sem ment elsőre, szinte a teljes csomagtartót ki kellett pakolnom, mire megtaláltam. Nagyjából a felénél kezdett gyanús lenni a dolog, a csomagtér padlóját takaró gumiszőnyeg ugyanis valami petróleumszerű lében úszott...

A hátsó ülés támlájához feltolt szerszámosláda kiemelésekor oldódott meg a rejtély. A kupak nélküli WD-40-es palack beszorult az üléstámla és a láda közé. A minden fékezésnél előretörni igyekvő, kb. 80 kilós szerszámosláda pedig nyomta a szórófejet, úgyhogy a pedál minden lenyomásakor kisebb adag kemikáliát sprickolt szét a csomagtérben...

Azóta nem tartok kupak nélküli sprét az autómban..."

Világkiállítás

1990 körül volt egy nagy szerelmem (értsd: szívesen szeretkeztem volna vele, ebben a korban a srácok elég egysíkúan élki meg az ilyet...). Azt mondta, hogy fiatal még a szexhez (pontosabban ezt úgy érthette, hogy ÉN, merthogy 2 évvel volt idősebb nálam), de ha nagyon kitartó vagyok, találkozunk az 1996-os világkiállítás megnyitóján, utána együtt elmegyünk valahová, és megdughatom.

Na, világkiállítás elmaradt, ha a politikusokon múlik, még ma is szűz vagyok...

Névmemória

Akik nem egyke gyerekek, valószínűleg tapasztalták, hogy a szülők, még a legnagyobb odafigyelés mellett is keverik a keresztneveket.

Bátyám keresztneve Béla, de a családban csak Potyi (ennek okára most nem térnék ki). Engem édesanyám rendszeresen "Potyi-vagy-mivagy-Gabi"-nak szólított. Kedvesem bátyja Zsolt, ezért Tündérem neve a mai napig "Zsolt... vagy Tünde!".

Amikor ezt egy jeles személyiségnek meséltem, elmondta, hogy ő, bár egyke gyerek volt, hasonlóan szenvedett ettől a problémától. Az ő neve "Buksi... vagy... Gábor" volt.

Hozzátette, nem szégyelli, Buksi kivételesen intelligens állat volt :)

 

 

Akinek még nincs programja hétvégére, vagy van, de érdemes lemondani, annak jelzem, ezen a hétvégén, péntektől vasárnapig partizunk Balatonakaliban, a Strand-Holiday Kempingben.

Autó- és motorbuzikat, vagy csak jó társaságra vágyókat típustól függetlenül várunk.


Rossz idő természetesen nem lesz, ha mégis, az nem akadály. Ha kedveled a beszélgetős-sztorizós-sörivós társaságot, ott a helyed.

Hah, gratulálok a BMW kettős győzelméhez, és gratulálok Dolph Lundgren harmadik helyéhez :)))

...mert olyan régen volt már.

Semmi nagy vaszizdasz, csak a céges nyitott hétvégén kaptak a kollégák és az ügyfelek egy kis ízelítőt.

Jó régóta adós vagyok vele, akkor most itt van:

Kicsit el voltam tűnve. Az történt, hogy némi kobogozhatatlan kodek-probléma miatt úgy gondoltam, egyszerűbb lenne újrapakolni a gépet. Rossz döntés volt - több hetembe és vagy 30 installba tellett, amíg kiderült, hogy a masina úgy döntött, ezentúl jobbank látja, ha a szűz install után először a VGA-drivert kapja meg, és csak utána az alaplapét. Hülye dolog, de másképp egyszerűen nem működik semmi.

Így aztán heteket töltöttem el úgy, hogy vagy egyáltalán nem ment a gép (mert éppen a soron következő install volt), vagy ment, de kizárólag böngésző, mélek webes felületen, stb... Emiatt persze egy rakás dolog gyűlt a fényképezőgépen, kamerán, telefonon, amit feldolgozni nem sikerült.

Most viszont ömlesztem, a képek feléhez már nem emléxem, mit is akartam postolni. Most ideszórom ügyesen, aztán valamivel kommentálom őket - lehet kattintgatni, a legtöbb nagyobbra nyílik.

Golf II - "majdnem Trabant" alufelnivel:



Orr - intenzív igénybevétel

Céges nyílt hétvége volt nem olyan nagyon régen. Kicsit másképp zajlik, mint a legtöbb helyen. Nem szimplán arról van szó, hogy pogácsás tányérok kerülnek az asztalokra, és vasárnap is dolgoznak az értékesítők, hanem némi rendezvénnyel, látványossággal, sörsátorral, grilcsirkével körítve vendéül látja a cég az ügyfeleit.

Nos, idén az Orr lett az egyik látnivaló, leginkább kollégákat, de később néhány felbátorodott vendéget is megforgattam vele. Meglepetésképpen szombat délutánra beesett Jim, aki a hyperszimpatikus megszállott fejével elég komoly Enter-t nyomott a gépnek :)

Van / lesz video is, egyelőre besorolva az elmaradásaim közé, de egyszer az ügymenet odáig is :)

Vasárnap délelőt viszont kiderült, hogy az elmúlt évek csapatásai kissé megviselték a motort, és egy komolyabb padlógázas helybenforgás alatt megindult némi fémes csirr-csörr a motorból. Első hallásra egyértelmű volt, hogy valami szerteszaladt a motorban, bár arany kollégáim esküdtek arra, hogy csak a gyújtás álíltódott el... (???)


Kis bontás után egyértelművé vált, hogy finoman elcsúszott a dugattyú oldala, egyszerűen minden arrébköltözött egy emelettel. Vasárnap lévén nem tűnt egyszerűnek a megoldás, de szerencsére eszembe jutott, hogy a garázsban pihen a kétüteműm motorja, amelyben a főtengely szakadt össze, viszont szinte új henger-dugó páros tartozik hozzá.



Gyors körrel hoztam a cuccot, aznap még két kört futottunk délután.Mit mondjak, friss motorral még gyilkosabb. Akit érdekel, Alsóörsön megtapasztalhatja :)

Antigravitációs virágtartó

Ez csak szimplán tetszett:


Autósiskola

Először is, amit azonnal leszögeznék:

- Nem egy percre állt meg, míg a tanulók beszálltak, cseréltek, stb... Bankba mentem, előttem állt meg, én továbbmentem a körforgalomig, ott vissza, leparkoltam, bementem a bankba, ügyintéztem, kijöttem, és még ott állt.
- Volt parkolóhely, a túloldalon, én ott álltam meg, onnan fotóztam, és volt még sok üres hely.
- Nem a tanuló volt hülye, az oktató vezetett, és nem ült mellette senki, amikor megállt.


Sérülésmentes autó

Ügyfél kérdése az volt, vajon törött volt-e az autója. Elég gyorsan tudtunk válaszolni :)

Az a piros-fehér izé ugyanis egy gyári cikkszám-matrica, amit elfelejtettek levenni a cserélt alkatrészről...

Skoda-szervíz

Jagger kolléga unalmas szombat délelőttje...

Mire jó az üvegszem ?

2005-ben a Trabant-Wartburg Klub Nagy Nyári Találkozóján, Alsóörsön történt. A kempingben egy üres, füves placc játszotta a dühöngő szerepét, ahol ugye megfelelően fel- és bepörgött arcok tolták szét a féltve őrzött autóikat.

A placc elég sikeres volt, rendszeresen csapatott ott valaki, sőt, sokszor egyszerre többen. Vigyázni kellett, mert zártszelvényből hegesztett kapcsolószekrény-állványok tarkították a gyepet - gondolom, valamikor ezt a részt is parcellázni tervezték, de nem jutott el a befejezésig.

Egyik nap délelőtt megjelent egy alacsony, félszemű emberke egy nagyon kicsi motoron. Elmondta, hogy ő itt a kempingben szerződéses gyermekfoglalkoztató, nevezetesen íjász. Déltől ő íjászatra fogja tanítani a jelentkező gyerekeket a dühöngőben.

- Ember, ott autók pörögnek, nem biztos, hogy egészséges dolog lenne bevinni közéjük a csemetéket.
- Hát éppen ez az, ki kellene üríteni a placcot, mert íjászkodni fogunk.
- Az nem fog menni. Itt most rendezvény van, aminek részeként megegyeztünk a kempinggel, hogy a gyepen dühöngő lesz. Menjek oda, és zavarjam ki a begőzölt autósokat ? Kizárt dolog.
- De nekem szerződésem van, és gyerekekkel fogunk íjászkodni.
- Akkor egyeztessen a kemping vezetőjével, ha ő szól, kizavarjuk az autókat.

Ebből természetesen semmi sem lett, de mégis, kompromisszumkész srácok vagyunk, hát felajánlottuk, hogy egytől kettőig kiürítjük és leszalagozzuk a dühöngőt. Ezalatt ők íjászkodnak, aztán elpakolnak, és kinyitjuk az átjárót - mehet tovább a csapatás.

Így is lett, egy körül megjelentek a gyerekek, közöttük az íjász emberünk. Hozott egy anatómiailiag korrekt, szétszedhető, habszivacs műőzet. Játszottak egy órát, majd kisétáltak, Stüszi vadász felpattant a zsebmotorjára, és elhúzott, ami-a-csövön-kifér módra, üveghangon, nagyjából 18 km/h sebességgel.

Szalag le, autók be, folytatódott tovább a pörgés-forgás. Aztán eltelt pár óra, és szóltak a srácok, hogy engem keres egy furcsa figura.

Természetesen félszemű barátunk volt, Kalóz Jack, Tell Vilmos és Morgó keverékeként landolt előttem a naked bike-jával. Enyhén zaklatott hangon szólalt meg, én közben azt vizslattam, mi is olyan furcsa rajta.

- Az őzem... szét... és nem ebben egyeztünk meg... háromszázezer forint...

Eközben rájöttem, mi olyan furcsa. Emberünk sírt, könnyezett a megmaradt egy darab egészséges szemével. (Mint utólag megtudtam, a rossz szemét évekkel azelőtt kiíjazták a helyéről...) Nem nagyon értettem, mi is a probléma, de szépen lassan elvezetett a dühöngőt szegélyező árokig. Ott kezdett körvonalazódni a helyzet...

Emberünk az íjászverseny után a placcon felejtette a műőzet, majd elment. Megérkeztek az autók, és megindult az őrjöngés. Valaki észrevette az őzet, és úgy fest, akkor és ott jó ötletnek tűnt elgázolni. Valószínűleg teligázzal középre vették az állatot, amely egyrészt azonnal darabokra szakadt az illesztések mentén, másrészt felrepült a levegőbe, és néhány méter után a betonozott árokban landolt. Az esés sem kevésbé viselte meg - bár vér nem volt, de legalább olyan rondán festett, mint egy igazi őz, amikor áthajt rajta egy Kraz.

Tolólappal.

Ötször.

Oda-vissza.

Szegény állat alkalmatlanná vált a további felhasználásra, vagy legalábbis annyira volt alkalmas célpontnak, mint mondjuk egy kupac zúzottkő. El lehet ugyan találni, csak nem érdemes.

Közben emberünk csendben hüppögött mellettem, és próbálta ecsetelni, mekkora veszteség ez neki, milyen iszonyatosan drága egy ilyen habszivacs őz, és mennyire nehéz beszerezni. És egyébként is, hogyan fog most ő gyerekeket íjászkodásra nevelni.

Én próbáltam nyugodt és együttérző maradni, de akárhányszor ránéztem az íjászra, komolytalansági rohamom támadt - roppant mulatságos dolog egy félszemű, ráncos Danny Devito, miközben egy szeméből csorognak a könnyek...

Happy end nincs, Ogre bácsi csendben hüppögve összeszedte az őz maradványait, valamiképpen felkötözte a csopperére, és higgadt tempóban elhúzott...

Igazoltatás

Kedvenc rendőrös kalandom éjszaka történt. Nem, nem, sajnos nem rendőrnők voltak benne, akik a be nem kapcsolt öv miatt erőszakot vettek rajtam...

Akkor éppen a XIII. kerületben dolgoztam, és Csepelen laktam. Időnként, ahogy aznap is, elég későn végeztem, kicsivel 11 után. Ez azt jelentette, hogy éjfél előtt valamivel értem be Csepelre, meglehetősen fáradtan.

Ebben az időben egy meglehetősen feltűnő, éjjel is könnyen azonosítható, citromsárga-fekete Trabanttal jártam, amelyre igen gyakran köszöntek rá a szembejövő autók. Közöttük persze sokszor rendőrautók is, hiszen a fél csepeli kapitányságnak Trabantja volt, illetve Sheriff cimborám által meglehetősen gyakran nyújtottam elektromos gyorssegélyt a helyi járőrkocsiknak.

Aznap Csepel közponjában egy járőrkocsit értem utol. Bal hátulról, a lehúzott ablakból egy derékig kilógó ember jelent meg, hevesen hadonászva. Furcsa balettmozdulatairól felismertem Gézát, a polgárőrt, aki egyébként egy Csepel-Dabas diszkójárat alkalmából a mintegy 6 kilométer múlva üzemanyaghiány miatt lefulladó Trabant vezetőülésén így kiáltott fel: "Muhaha, pedig 500-ért tankoltam...)

Naszóval, Géza integet, én egy fáradt refi-villantással visszaköszönök, balra elkanyarodok, ők pedig száz méterrel később a párhuzamos útra fordulnak be.

Leérek a Duna partjára, ahová a párhuzamos út is befut. Csendben, kicsivel 50 felett gurulok, van még ~2 km hazáig. Ekkor megjelenik mögöttem etgy járőrkocsi, és villog. Refivel, nem kék fénnyel. Na, gondoltam. megjött Géza, valami ismerős rendőrrel. Közben a fehér Felicia közelebb jött, szinte tolt. Én meg besz*ri gyerek vagyok, nem jó ómen rendőrautóval koccanni egy fékezés miatt - gondoltam, gyorsítok. Természetesen ő is.

Egy idő után erős 80-90 körül csapattunk, kezdett zavarni a szitu. Közben ők kis kihagyásokkal villogtatták a refit, amit kezdtem elunni. Arra gondoltam, biztos Sheriff vezet, és így köszön, illene visszaköszönni, hátha abbahagyja. Rendes verseny-Trabanthoz illően volt az autón Knight-Rider futófény, igaz, rendhagyó módon a hátsó lámpa izzóit kapcsolgatta - baromira látványos volt. Na, ezt én gyorsan bekapcsoltam. Erre a járőrkocsi egy pillanatra lemaradt (gondolom, meglepődött), majd újra zárkózott, és még veszettebb villogásba kezdett.

Ha buli, hát buli. Gondoltam, tetszett a srácoknak a fényeffekt, akkor nyomom a másik gombot is. A padlólemezen alulról egy szép, szabályos kék villogó volt rögzítve, ami elég hatásosan nézett ki, ahogy a kocsi alól forgott ki a kék fény.

Azt hiszem, ez egy kicsit sok volt. Felicia kapott egy visszakettő-padlót, megjelent a bal oldalamon, egy, az anyósülés ablakán kilógó, hyperideges, vadidegen rendőr, "Ájjjonmámeg, basszameg !!!" csatakiáltással az ajkán...

No, bajban vagyok... Félregurultam, ők elém. Jóestét, személyiforgalmijogosítvány, stb...

- Fiatalember, mutassa már meg azt a flippergépet a hátsó lámpában !

- Flippergépet ???

- Amit villogtatott nekünk menet közben.

- Ééééén ? Nem villogtattam semmit, valószínűleg megint testhibás a lámpa, olyankor szokott furcsán kinézni - próbálkoztam.

- Na ne nézzen hülyének, a kék fény is testhiba ?

Gyenge próbálkozás volt, gyorsan fel is adtam, bekapcsoltam mindkettőt. Igazából tetszett nekik, de nyilván nem mondhatták. Közben (mivel bekapcsolt helyzetjelzővel álltunk az út szélén) kiszúrták a szép zöld első izzókat is - ezt még elütöttem azzal, hogy az autó régebbi az aktuális KRESZ-nél, és ezért lehet zöld fény is elöl. (Ebbe most ne menjünk bele, hülyeség,  de ettől még megmagyarázható).

- Mondja, mindenkinek bekapcsolgatja ezeket a fényeket ?

- Ááá, nem, dehogy, csak most.

- Pont egy rendőrautónak ???

Nos, hosszú tízpercek alatt sikerült megmagyaráznom a szitut, miszerint három találkozó között vagyunk, csak ezért vannak fent a fénytechnikák. Plusz azt hittem, ismerős rendőrök b*sztatnak a mögöttem jövő autóból. Erre persze rögtön érdekelte őket, kit ismerek a kapitányságról. Nem szoktam senkire hivatkozni, ezért nehezen köptem ki Sheriff nevét.

- Na, a Gyurka... Derék... Na üljön be, és menjen innen iszonyatos gyorsan !!!

Megúsztam...

Pár nap múlva rendőrnap volt a napközis táborban, amelynek megkoronázásaképpen kötélhúzást rendeztek a csepeli és erzsébeti rendőrök között. Az elképzelés az volt, hogy a két kerület közötti kompot kell időre kihúzni az erzsébeti oldalra.

Sheriff szólt, hogy a csepeli rendőrök kevesen vannak, menjünk segíteni. Természetesen  beálltunk, megragadtuk a kötelet, és húztuk.

Nyertünk. Igen nagy lendülettel. Akkorával, hogy a komp partra érkezésével óriásit estünk, én például nagy ívben landoltam az engem néhány napja megállító rendőrön :)

Nem értek a lovagláshoz, sem a lovakhoz. Nincs kereke, relatíve kevés elektromosságot tartalmaz. Igaz, relatíve komoly terepjáró-képességekkel bír, de egyszerűen nem érdekel.

A lóversenyhez sem értek, tehát nem tudom eldönteni, mennyire normális, hogy a rajtprocedúra rendezettsége a rétesbe hajigált meggyszemekre jellemző egyenletes eloszlású káoszra hasonlít.

Nem tudom tárgyilagosan mérlegelni, hogy Hajas nem tud veszíteni, vagy Sasvári sportszerűtlen. Sőt, ez sem érdekel igazán.

Na de hogy a nyertes a nyereményét felajánlja jótékonysági célra, az öreg és beteg lovakat támogató alapítványnak, az rosszabb a leggyengébb faviccnél is.

Hülyék, az öreg lovakat meg kell enni virsliben, nem támogatni ! Vannak gyerekek, öregek, elesettek, sérültek, vagy rögtön én, öreg és beteg Trabantokat támogatok, rozsdás vasakat őrzök meg az utókornak, lehet utalni. Vagy adjuk a mezőgazdaságnak, az is, mintha vasgolyókat dobálnának a Balatonba - semmi haszna, de úgy megszoktuk.

Öreg és beteg lovak, besz*rok...