Helyey László szakállal.. Még sosem láttam így.

Egy tábla csoki tízszer annyiba került mint egy villamosjegy. Mintha ma 3500 ft lenne egy tábla csoki..

@A megvalósult amerikai ólom..: Durván 200-as az átváltás. Emlékszik valaki, mennyi volt akkortájt az "átlagkereset"?

@téridő2: Ha jól emlékszem 1200-1400 körül volt.

@cordless: 1300 akkor ma 260eFt-nek felelne meg (talán kicsit többnek) tehát csak a buszjegy ára alapján.
Ha jól tudom, az a bizonyos átlagkereset 130 körül van manapság, tehát 75-ben (buszjegy alapján) kétszer magasabb volt az életszínvonal (él-jen(?) a Kádár rendszer(?) ) a maihoz képest. Jajj, mi van? Akkor most az ország (ami nem = állam!!!!) valóban jobban teljesít?
Köszi a figyelmet.

Ebbol ket kep a hatvanas evekben keszult, de mindegy.

@téridő2: Valszeg a tömegközlekedést jobban dotálták az elvtársak mint az édességet.:)

Egy fizuból kb. ezer villamosjegyet lehetett venni..

@téridő2: 2000 forint már nagyon király havi keresetnek számított. Persze, a munkakörtől elég sok függött...

@A megvalósult amerikai ólom..: ... vagy 30-40 forint egy buszjegy ;)

Jaj, ezt a nagy C-betűs kockasajtot de szerettem... Ilyen fasza narancssárga volt, és sztem messze ennek volt a legjobb íze... Egy csomó ideig tökre nem értettem, mit keres rajta a bazi nagy C, aztán megvilágosodtam, hogy a C-vitamin miatt...

@Avocado Diaboli: Na és melyik kettő?

@téridő2: '70-ben kezdtem dolgozni. Gyárban 3 műszak, majd 2 műszak szalag mellett ~2600 Ft, építőiparban két hónap betanuló időszak 2200-2300 Ft, néphadsereg 2 év... majd '75-ben közalkalmazotti lét 1800 Ft ('72-re estin technikumi végzettség). Az öregek valamivel többet kerestek.

Oké, hogy Trabi 600 (és nem 500, a CG-s rendszám alapján legalábbis ez már a széria vége - CG-CH-CI aztán CL-nél már a 601 jött), és akkoriban nem hoztak be tízéves autókat külföldről vadiúj rendszámokkal), de mi van a busz mögött? Nem a túloldalon, hanem konkrétan mögötte? Egy Austin Cambridge? Nem Peugeot 404, annak máshogy ül a kereke a járatban.

Ja, nekem még az a furcsa, hogy a nagy galériában a villamosjegy fehér. Megesküdtem volna, hogy az mindig sárga volt, van is itt valahol az íróasztalomon egy, csak turkálni kéne, nagy a kupi.

@Csikós Zsolt:
"a CG-s rendszám alapján legalábbis ez már a széria vége"
Meg hát két felirat van rajta. Az 500-asokon nem volt 500-as felirat.

"a nagy galériában a villamosjegy fehér. "
Jól emlékszel, valószínűleg túlexponált a kép.
static.darabanth.hu/images/1/1/1124892.jpg
Érdekes, hogy míg a buszjegy később sokat fakult, a villamosjegy "sárgasága" nem kopott el nyolcforintos korára sem.

@prokee:
Tény, a buszjegy új korában egész sötét volt, de amim maradt, az már világoskék :-)

Arra már nem is emlékeztem, hogy már '75-ben 4szögletű volt a megállóhelyi viszonylati tájékoztató tábla, mely annyira azért nem volt praktikus, mint az utána bejövő kb. A4-es méretű plé, buszok esetében kék, villingereknél sárga, trolinál piros alapon fehér és/vagy fekete felirattal "operálók. De más világ volt ez ,Istenem! Alapvetően szürke, lehangoló benyomást árasztó volt mind a vízfej, mind az ország többi része (pl. Eger, Pécs, Szt.endre), már érezhető volt, hogy ez az egész szocializmus úgy egy nagy hazugság, ahogy van! Akkor már bőven felvettük az 1. (sőt a 2., tán már a 3.) hitelt az "csúnya, kizsákmányoló, munkásellenes, dekadens, imperialista" Nyugati országoktól és ugye a Szabad Európa bőséges infóval szolgálta azon nem kevesek számára, akik némileg képben voltak a valóság tekintetében, illetve akiknek volt igényük mielőbb képbe kerülni. Tudom, sokan erre azt válaszolják, hogy de akkoriban egy 2-3000 Ft közti átlagfizuból bőven futotta mindenre, hiszen hány, meg hány átlagembernek tellett átlag szoci kocsira és/vagy nyaralóra a Balcsinál, Velencei tónál, stb, meg utazni is lehetett, akár Nyugatra is, ha jó gyerek voltál és megkaptad az "ablakot" a kék (Nyugati) útleveledbe, továbbá az akkor már talán 50 USD-t, 3 évente. Meg azért "pult alól" volt szinte minden; jóféle cuccoktól a HIFI berendezéseken át -ebbe még az Orion, Videoton Nyugatra készülő cuccait is beleértve, ami export jellegéből fakadóan nem volt bárhol, bárki számára elérhető- a banánig, narancsig, vagy épp a márkás piákig, cigikig. Sajnos, az a szomorú, hogy 40 évvel a képeken ábrázolt éra óta egy jottányit nem megy jobban az átlagmagyarjának, pedig immár 25 éve az átlag dolgozó már valódi hozzáadott értéket, piacképes árukat, szolgáltatásokat állít elő, nem úgy, mint '75-ben, amikor számos gyárban a világpiac számára eladhatatlan, tehát épp ezért csak belföldi és/vagy KGST megrendelésre gyártottak, számos termék esetében nem kevés konvertibilis devizáért megvásárolt alkatrészekkel előállított árukat, berendezéseket. Ha jól tudom, ebben az időszakban volt egy igen markáns disszidálási hullám is, emlékeim szerint -többek közt- Leslie Mándoki is ebben az évben pattant le a Csupó Gabival és még valamilyen Lacival egyetemben...
Ami engem illet; 3 évesen még nem fogtam, foghattam fel azt, amit rá 8-10 évre már világosan láttam; mégpedig, hogy ennek a rendszernek hamarost game over lesz! Viszont arra, ami '89 után elérkezett, nos azt a legdurvább rémálmaimban sem gondoltam volna...