Ha karácsonyra néha-néha becsusszan valami igazán autóbuzi haszontalanság, előfordulhat bárkinél.
Én viszont nagyjából harminc évre visszamenőleg csupa autóbuziságot kapok, azt hiszem, oka lehet...

Lássuk csak...

Ez azt hiszem, 1977 lehet, két évesen. Már abból gondolom, hogy erre a lakásra nem emléxem, és 1978 karácsonyára költöztünk Szigethalomra.
A karácsonyfa alatt nem készült kép, de a fentieken tisztán látszik, már ennyi idősen volt saját garázsom, meg autentikus amerikás (Chevy ?) tűzoltóautóm. Nem mellesleg ennek mentős párja is volt, persze kevesebb létrával.
Nagy királyság az MK21 magnó, a Játék a betűkkel társasjáték, meg az a helikopterszerű izé, amire abszolút nem emléxem... Külön kiemelendő stiláris elem a cicás falvédő, bakelitkapcsolós - papírernyős lámpával. Persze a mamuszom sem kutya. 9 és 11 évvel idősebb nővérem és bátyám egyengarbója is érdekes darab.


Ez egy későbbi kép. Nem otthon készült, valami óvodai sablonkép. Ez az egyetlen mentségem a babákra :) Ha jól rémlik, a fiúk a ponyvás teherautóval (ami már akkor is kínai volt, mai napig emléxem, hogy Beijing felirat volt rajta, és senki, már úgy értem, senki, aki számított, nem tudta, mi az. Dudás Zoli, aki mindig pilótásat játszott, beblöffölte, hogy ez Böing teherautó, csak azt angolul így kell írni - de senki sem hitt neki igazán.
Szép emlékeket ébreszt a színes papírból általunk ragasztgatott lánc-dísz a fán. Kevésbé szépeket életem (azt hiszem) utolsó szandálja.


Klasszikusok:

- Holdjáró, amelytől ezrek szeme homályosodik fátyolosra...
- Koloss markoló, tisztességesen tekerhető, emelhető, miegymás
- Orosz légvédelmi rakéta, ha már fater ebben a szakmában tevékenykedett :) Természetesen elemes, drautos távirányítóval. Eredetileg elemről, de ezt embertelen módon falta. Ezért fater beüzemelte az Ezermester újságból épített többfunkciós 6/12/24V akkutöltőt, és madzagról üzemeltettük. Egészen addig, míg nem találtam túl lassúnak a gépet, és 6V helyett 24-re kapcsoltam. Autó kigyulladt, töltő lefüstölt, fater megvert. Viszont kevesebb csillagszórót koptattunk az évben.
Így visszagondolva úgy fest, családi hagyomány, vagy legalábbis genetikus terheltség a... khmmm... izé... nem hagyományos alakú karácsonyfák vásárlása.
Tipikus egyébként a politúr-parketta-masszívszőnyeg szentháromság, meg a fehér végű, csillogó közepű szaloncukor és a papírdísz is.

Matchboxnak nevezett játékautók, meg néhány könyv. De mi is pontosan ?
- Kisvakond autója
- Kisöreg (?)
- STOP, közlekedj okosan, Kutyussal és Cicussal
- Nemtommi, de mozdony van rajta
Amit sosem tudnál meg e nélkül a kép nélkül:
- A piros műanyag csokitélapó nem a fantázia szüleménye
- Megvolt még a barna kertésznadrágom, de gombot kellett cserélni
- Új szőnyeget vettünk
- Fater barkácsoló oldala megtalálta a módját, hogyan villogtassa az izzósort egy féyncsőgyújtó segítségével. Volt ennél kacifántosabb, akkor egy pulse-telefon tárcsázóérintkezőit kapcsolgatta egy elektromotorra szerelt, kireszelgetett bakelittárcsával. Szép volt, de hangos.
- Valamiért borzalmasan bánatos voltam. Valószínűleg sírtam egy sort a fotó előtt, és a készítője iszonyúan viccesnek találta, hogy még a zsebkendő elrakása közben megörökítsen...

...és persze a lényeg:
Tisztán látszik, mennyire büszke voltam 2.5 évesen arra, hogy felérem a TV-t, és így egyedül is nézhetem a Totalcart ! :)