- prokee -

50years (5) alsóörs (8) autó (137) autópálya (5) baleset (9) baromállat (8) blog (12) bmw (9) camptourist (5) csomagtértető (5) érdekes (62) f*szkivan (40) felújítás (8) fiat (5) film (5) forma1 (9) fotó (5) hellókarácsony (7) hülyeállat (71) iwiw (6) közlekedés (33) kultúra (6) lol (9) mozi (6) napi meló (6) ndk (5) nyaralás (5) olaszország (5) orosz (16) orr (24) parkoló (5) poén (30) prokee (44) reklám (5) retro (31) suzuki (10) swift (5) százhalombatta (8) találkozó (17) technika (63) tesco (5) totalcar (12) trabant (92) tuning (18) veterán (9) video (14) vw (7) wartburg (7) web (16) zene (11) zwickau (5) Címkefelhő

prokee 2019.10.29. 22:15

Képfejtő 2: Gagarin Moszkvában, 1961 - vagy mégsem?

Gyakran futok bele olyan régi fotókba, amelyek felkeltik az érdeklődésemet annyira, hogy megpróbálok a lehető legtöbbet megtudni róluk. Azt gondolom, ez másoknak is érdekes lehet, ezért  posztsorozatban osztom meg ezeket és a róluk megszerzett információkat. Ez itt a második ilyen, az elsőt itt találod, és lesz még bőven.

 p240_1.jpgA kép, amely általában azzal a képaláírással bukkan fel, hogy Moszkvában készült, 1961-ben, a képen Jurij Gagarin látható, miután visszatért az űrből.

A fotón egy Sachsenring P240 látható, amely az NDK-ban, 1956-59 között volt gyártásban. A háromféle karosszériából összesen valamivel kevesebb, mint 1500db-ot gyártottak, ezen belül a kombiból 10-15db, a képen látható kabrióból pedig összesen négy darab készült. Utóbbiak mindegyike az NDK nagy állami ünnepein szolgált díszelgőautóként, így rögtön gyanús lehet, hogy hogyan kerülhetett ebből egy Moszkvába egy olyan parádéra, amihez az NDK-nak semmi köze sem volt.

Sehogy. A kép nem Moszkvában, nem is 1961-ben készült, viszont a tányérsapkás úriember valóban Jurij Gagarin.

A helyszín az azóta már elbontott Walter-Ulbricht-Stadion Berlinben.

wus.jpg

Az időpont 1963. október 19-e (mellesleg édesanyám 19. születésnapja), az alkalom az NDK és Magyarország közötti futballmérkőzés, az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezője, amelyet az NDK otthon elveszített,  1:2-re. A mérkőzésről beszámolt a Kossuth Rádió és a Magyar Televízió is. A közvetítés 14:20-kor, a játék 14:30-kor  kezdődött. A játékvezető a szovjet Pjotr Bjelov volt.

ujsag.JPG

A gólokat sorrendben Bene Ferenc (17'), Jürgen Nöldner (50') és Rákosi Gyula (90') rúgta. Az NDK Csehszlovákiát, Magyarország pedig Walest verve jutott a nyolcaddöntőbe. Mivel a budapesti meccs 3:3-as döntetlennel zárult, Magyarország jutott tovább a negyeddöntőbe, ahol Franciaországot is kiütötte 5:2-es összesítéssel. Végül a legjobb négy között Magyarország Spanyolországtól kikapott, a bronzért folytatott harcban pedig megverte Dániát, így 1964-ben bronzzal zárta az Európa-bajnokságot.

A képen jobbra Jurij Gagarin, az első ember, aki az űrben járt, a Vosztok-1 űrhajóval.  Eredetileg öntőmunkásnak tanult, majd műszaki tanulmányokat folytatott és eközben hobbiként sportrepülni kezdett. 1955-ben felvételizett az orenburgi repülőiskolára, ahol két év múlva sikeres vizsgát tett MIG-15 vadászgépre. Ezután egészen 1959-is vadászpilótaként szolgált, majd 1960-ban több társával bekerült az űrhajós-kiképzésre kiválasztottak közé. Az 1961. április 12-i űrrepülése 108 percig tartott, ezalatt egyszer megkerülte a földet. 1968-ban vadászrepülő-balesetben életét vesztette.

Balra Valentyina Tyereskova integet, aki az első nő volt az űrben 1963 augusztusában, a Vosztok-6 fedélzetén. Már csak ezért sem készülhetett a kép 1961-ben, akkor ugyanis egy relatíve ismeretlen textilgyári munkás volt, igaz, jelentős ejtőernyős tapasztalattal. Tyereskova ma is él, 2014-ben a Szocsi olimpia megnyitóján az orosz zászlót hordozó nyolc köztiszteletben álló híresség egyike volt. Ma 82 éves.

A fenti fotó a meccs előtt készült, amikor a két díszvendéget körülvitték a stadionban. A félidőben is tettek egy újabb kört. Ezen már látszik, hogy a négy kabrióból legalább kettő volt jelen, és a második körre szétültették a két űrhajóst. Az elsőben Tyereskova, Gagarin pedig valószínűleg a hátsóba került, bár ezen a fotón nem látható. A többi szereplőről sajnos nem sikerült többet megtudnom. 

p240_2.jpg

Az autó egy Sachsenring (előtte Horch) P240, soros, hathengeres motorral, háború előtti Horch-technikára alapozva. A gyártását 1959-ben megszüntették, mert a KGST a Tatra 603-at hozta helyzetbe, mint a kelet-Európai országokban használandó, a pártfunkcionáriusoknak szánt luxusautót.

A Sachsenring P240-et soha nem exportálták külföldre, így a Szovjetunióban is teljesen ismeretlen volt. A második képen ismerős lehet az embléma - első gondolatra nyilván mindenki Trabant-jelet kiáltana, tévesen. Bár a Trabantok orrán tényleg ez a logo volt látható, valójában ez a Sachsenring emblémája.

A Sachsenring egy zwickaui autógyár volt. A háború előtt Horch névre hallgatott, ezt a nevet egy ideig tovább használták 1945 után is, az első P240-ek is ilyen néven futottak. A nyugatra menekült jogtulajdonos, az Auto Union azonban, bár nem tervezte a Horch név feltámasztását, nem vette jó néven a jogbitorlást. Így a gyár 1957-ben megváltoztatta a nevét, felvéve éppen az addig a fenti P240 típusneveként használt Sachsenringet. Ettől kezdve a pontos neve VEB Sachsenring Kraftfahrzeug- und Motorenwerk Zwickau lett, emblémaként pedig a fent említett, körbe zárt S-betűt vették használatba.

Ez az állapot nem tartott sokáig, 1958 május elsején ugyanis egyesült az egykori Audi-gyár helyén működő VEB Automobilwerk Zwickauval, hogy megkezdjék a Trabant gyártását. Az egyesült üzemek neve ettől kezdve VEB Sachsenring Automobilwerke Zwickau lett, autóikon pedig (a Trabantok mellett a még egy évig gyártott-gyártogatott P240-en és a néhány egyéb kis példányszámú gyártmányon és prototípusokon) a Sachsenring logóját használták.

wus2.jpg

A Walter-Ulbricht-Stadion 1950-ben épült. Valamikor kaszárnya állt itt, amely az első világháborúban megsemmisült, a helyére 1929-ben a berlini rendőrség épített stadiont, azt meg a második világháborúban rombolták le. Az új koncepció egy ifjúsági tömegrendezvényeknek (például a Deutschlandtreffen der Jugend) számára is helyszínt nyújtó sportközpont létrehozása volt. Az elkészült stadiont Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt főtitkára nyitotta meg, akiről rögtön el is nevezték azt.

Az 1953-as felkelésben több ezres tömeg rohanta a stadiont, leverték az NDK jelképeit és a politikusok képeit, szétverték a padokat, ablakokat, ajtókat. A felkelést a szovjet hadsereg segítségével leverték, a rendet és a dekorációt napok alatt helyreállították.

Az 1973-as X. Világifjúsági Találkozóra a stadiont átépítették, az eredeti 70.000 fős befogadóképességet 50.000-re csökkentették. Walter Ulbricht épp a rendezvény ideje alatt halt meg, miután valamivel korábban stroke-ot kapott, de még éppen megérte a nevét viselő stadion átnevezését. A főtitkári székben még 1971-ben Erich Honecker váltotta őt, aki a Stadion der Weltjugend, azaz Világifjúság Stadionja nevet javasolta, és hát ki ne támogatta volna ebben akkortájt? Érdekesség, hogy a stadion közelében lévő metrómegállót is megkapta ezt a nevet annak ellenére, hogy a fal  közelsége miatt ez egyike volt Berlin szellemállomásainak. Ott ugyanis bár áthaladt a nyugati U6 vonal, a szerelvények nem álltak meg, hiszen az állomás keleti területen feküdt.

megallo.jpg

A leromlott állapotú sportlétesítményt 1992-ben kezdték el bontani azzal a szándékkal, hogy a helyén a 2000-es berlini olimpia idejére egy új sportcsarnokot építsenek. A rendezés jogát azonban Sidney nyerte el, így a terület évekig üresen állt. Végül 2006-ban a Szövetségi Hírszerző Szolgálat épületét húzták fel ide.

bnd.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://prokee.blog.hu/api/trackback/id/tr2215270696

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nyelv-ész 2019.10.31. 07:10:39

Köszi, prokee, a keletnémet technikából sajna nálunk tényleg csak az MZ-Trabant-Wartburg szentháromság közismert, abból sem minden. MZ BK 350 például megvan? Én nemrég láttam ilyet, dobtam is egy hátast :-)

Zárójelben: a Tatra nem igazán a KGST direktívák alapján készült, hanem épp ellenkezőleg. Miután a szovjet elvtársak közölték, hogy mindenki fejlődjön fel a Pobjeda-ZISZ, később Volga-Csajka vonalra, a csehek suttyomban álltak neki a Tatrának. Nem is lett KGST pártautó, csak otthon, és a keletnémeteknél. De a keletnémetek ebben mindig különutasak voltak, lásd később: Volvográd :-)

prokee · http://prokee.blog.hu 2019.10.31. 08:41:34

@nyelv-ész: annyival akkor pontosítsuk, hogy a Tatra 603 elkészítése valóban nem egy KGST által támogatott projekt volt (ahogy a P240 sem), de bizony, amikor már készen voltak, egy KGST-döntés eredményeképp lettek a Tatrák (a P240 ellenében) az NDK és Csehszlovákia középszintű szolgálati autói.