Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Since 1975...

Linkek

Ezt olvasom:


És:
Belsőség

Még:
English Russia

Meg még:
neff

Ezt olvassad:
Rozzi

50years (5) alsóörs (8) autó (136) baleset (9) baromállat (8) blog (12) bmw (9) camptourist (5) csomagtértető (5) érdekes (62) f*szkivan (40) felújítás (8) fiat (5) film (5) forma1 (9) fotó (5) hellókarácsony (7) hülyeállat (71) iwiw (6) közlekedés (33) kultúra (6) lol (7) mozi (6) napi meló (6) nyaralás (5) olaszország (5) orosz (16) orr (24) parkoló (5) poén (30) prokee (44) reklám (5) retro (27) suzuki (9) százhalombatta (8) találkozó (17) technika (63) tesco (5) totalcar (12) trabant (83) tuning (18) veterán (9) video (14) vw (5) wartburg (7) web (16) zene (11) Címkefelhő

prokee 2007.09.19. 21:35

Buran - az orosz űrsikló

Valószínűleg mindenki, akit a technika valamennyire megérint, ismeri a Challenger, a Columbia , a Discovery nevet, a tájékozottabbaknak az Enterprise, az Endeavour és az Atlantis is mond valamit, az igazán elvetemültek pedig a Pathfinder is beletartozik a sorba:

A NASA űrsiklói (bővebben angolul)



Most viszont nem róluk lesz szó, hanem a kevéssé ismert "túloldal" űrsikló-programjáról. Bizony, a Szovjetunió is erősen dolgozott az ügyön, és a végeredmény ezúttal sok szempontból lényegesen jobb lett.

(A témához az ötletet az englishrussia.com oldal adta, ahol - sok más érdekesség mellett - a Buran képei és vázlatos története is olvasható. Sok egyéb háttérinformációval szolgált a http://www.urvilag.hu oldal is, valamint a Wikipedia Burannal és az űrrepülőgépekkel kapcsolatos szócikkei.)

Tudtad, hogy az oroszok is építettek űrsiklót, amely néhány sikeres repülést is teljesített, ám a projektet leállították pénzhiány miatt a Szovjetunió összeomlása és az orosz gazdasági válság után ?

Valójában még csak nem is a Buran volt az első orosz "reciklálható" űrjármű. Az oroszok már az 50-es években is úgy gondolkodtak, hogy kis "űrcsónakokban" szállítanák az űrhajósaikat - ám a felsőbb politika természetesen leállította a projektet, 10-15 éves lemaradást eredményezve ezzel a szovjet űrprogramban. A lassú, de kifizetődőbb fejlesztés helyett  inkább a gyors, de kétséges eredményeket hozó utat választották, csupán azért, hogy előbb juttassanak embert az űrbe, mint a NASA.

A "Spiral" űrcsónak fejlesztését az 1950-es évek elején kezdték, majd néhány év elteltével fel is függesztették. 1969 körül újraéledt a projekt, és első, ember nélküli űrrepülését 1971-ben végezte, tíz évvel a NASA első fellövése előtt (!), majd néhány újabb pilóta nélküli űrrepülés, és legalább egy, légkörön belüli, ember által vezetett próbarepülés után 1979-ben leállították. Az űrcsónakot a kifejezetten erre a célra tervezett, nagy magasságra épített repülőgép "lőtte volna ki".

Szintén pilóta nélküli repülésre tervezték a BOR-4 és BOR-5 siklókat. Előbbi kis túlzással a Spiral 1:2 arányban kicsinyített mása volt, és a Buranhoz használt hőálló bevonatok teszteléséhez használták. A BOR-4 legalább négy dokumentált, távvezérelt repülést végzett, majd visszatérve a Föld légkörébe, kétszer a Fekete-tengeren, kétszer az Indiai-óceánon landolt.

A BOR-5 hasonló céllal készült, de a Buran 1:8 arányú mása volt. 1984 és 1988 között legalább öt alkalommal lőttek fel öt különböző modellt.
A Buran volt az első igazi, újrafelhasználható, működő, embert szállító űreszköz a Szovjetunióban. Egy valódi űrrepülőgép volt, amely fellövés után föld körüli pályára állhatott, majd onnan visszatérve landolni tudott egy erre alkalmas repülőtéren. Az első olyan űrjárművük volt, amely nem csupán eszközöket juttathatott az űrbe, de elláthatta azok karbantartási, javítási feladatait, majd biztonságban vissza tudott térni a Földre.

A Buran elődei egy-egy speciális feladatra épültek: a Vosztok és a Szojuz űrhajósok szállítására készült, a Progressz pedig nagy súlyú rakomány föld körüli pályára állítására volt alkalmas. Ahogyan növekedett az orbitális pályán keringő hulladék, illetve a szállítandó teher mennyisége, szükségessé vált egy újrafelhasználható űrjármű kifejlesztése.

A Burant arra tervezték, hogy 30 tonna rakományt juttasson az űrbe, és akár 20 tonnával vissza is térhessen. Az óriási raktér lehetőséget adott az űrállomás moduljainak, vagy más nagy méretű szerkezeteknek fellövésére. Akár 17.5 méter hosszú, 4.5 méter átmérőjű tárgyakat is szállíthatott, és emellett 6 fős legénység utazhatott az eddig általános 2-4 fő helyett.



Az eddigi űrjárművek visszatérő egységei ballisztikus, vagy csúsztatott pályán érkeztek a Föld légkörébe, majd ejtőernyővel landoltak. A "valódi" újrafelhasználható űreszközök létrehozása, illetve a földi űrrepülőtérre való visszatérés szükségessége számos új problémát vetett fel.


Az orbitális pályáról visszatérve a légkör sűrűbb rétegeiben tapasztalt óriási felmelegedés eddig nem használt hővédő bevonatokat kívánt. Követelményként jelentkezett a hővédelem újrafelhasználhatósága is, legalább 100 leszálláson keresztül. A BURAN űrsikló számára három eltérő termobevonatot fejlesztettek ki:

- "Szén-szén" alapanyag (angolban Reinforced Carbon Carbon - erõsített szén-szén kompozitanyag), maximum 1650 °C hőterhelésre, az orron, a szárnyak és a függőleges vezérsík belépőéleire;
- Kerámiacsempék azon felületekre, amelyek nem érik el az 1250 °C-ot;
- Könnyen alakítható, flexibilis, speciális műanyag ott, ahol a hőmérséklet 379 °C alatt marad.
Ezen burkolatok mindegyike túlteljesíti az amerikai Space Shuttle-hoz használt anyagok jellemzőit.



A legfőbb különbségek a Buran és a NASA űrsiklói között:

- A Buran automatikusan landol orbitális pályáról az űrrepülőtér aszfaltjára. (Megjegyzem, az átépítés óta erre az amerikai űrsiklók is képesek, ám ott csupán a tartalék szerepét töltik be, ha az emberi irányítás valamilyen okból nem működhet - a Buran esetében az ember a tartalék!)
- Gyökeresen eltérő a főhajtómű kialakítása. Az Enyergija hordozórakéta saját főhajtóművel rendelkezik, így képes 120 tonnát az űrbe juttatni (szemben a Shuttle-k 30 tonna hasznos terhelhetőségével!). A Shuttle-k főhajtóműve a siklón található, a "hordozórakéta" tulajdonképpen egy egyszerű üzemanyagtartály. Így a kilövéskor A Buran esetében az igen nagy tömegű Enyergija emeli a relatíve kisebb tömegű siklót, a Shuttle esetében ez fordított (a két szilárd hajtóanyagú fokozat leválása után).
- A Buran High-Lift aránya 6.5, a Shuttle-ké 5.5 (Ez egy nehezen magyarítható arányszám, az előre és felfelé történő mozgás hányadosából áll össze. Minél magasabb a szám, adott sebességnél annál nagyobb emelkedésre képes a légijármű).
- Az orosz sikló 30 tonna hasznos teherrel képes landolni, a Shuttle-k csupán 20 tonnával térhetnek vissza.
- A hővédő bevonat mintázata a lehető legoptimálisabban kialakított, és ortogonálisan helyezkedik el a hőbelépés vonalára (Huh, ez is lefordíthatatlan emberi nyelvre. A lényeg, hogy optimálisan és egyenletesen képes elvezetni a hőt). Nincsenek éles törésvonalak a bevonat illeszkedésében, a törzs és az orr bevonatának illeszkedési mintázata a lehető legoptimálisabb.
- A hét személyes Shuttle-kkel szemben a Buran a végleges tervek alapján akár tíz fős személyzettel repülhet.





A képeken látható, hogyan szállították a Burant a világ legnagyobb teherszállító repülőgépével, az Antonov AN-225 "Mrija"-val.





Itt látható a Buran az Enyergija hordozórakétára szerelve...



...ezután szállítják a kilövőhelyre.


Az indulásra kész Buran a starhelyen.

Az indítás fázisai a következők. Az Enyergija hordozórakéta első és második fokozata bekapcsol, megkezdődik az emelkedés. Ezt követően, az első fokozatul szolgáló folyékony oxigén-kerozin hajtóanyagú gyorsítófokozat kiégésével, s azok 40-50 km magasságban történő leválásával csak a második fokozat működik. Miután az is kiégett, a második fokozat is leválik a szovjet űrsiklóról. A Burán 250 km magasságú pályára áll. (Saját hajtóműveivel az űrsikló bizonyos korlátok között még szabályozhatja a pontos magasságot.)

A leszállási manőver fékezéssel kezdődik, majd az űrrepülőgép átfordul a leszállási irányba. A légköri fékezés 90 km-en kezdődik meg. Az automatikus leszállás 40 km magasságban kezdődik, s egészen a leszállópályán történő megállásig tart. Emberi jelenlét sem az indítás, sem a leszállás közben nem szükséges.

Az automata leszállító rendszert a próbarepülések során (amikor is a világűrt nem érintették, a repülések szimplán a légkörben zajlottak) többször tesztelték, a nyolcadik repülés alkalmával, 1986 decemberében Levcsenko és Sukin űrhajósok csupán az „ellenőr” szerepét játszották leszálláskor.


1988-ban, a Buran első, és egyben utolsó valódi űrrepülésekor, rendkívül rossz időjárási körülmények uralkodtak, a 64 km/h-s oldalszélben, 340 km/h-s sebességgel a már kiengedett futóművek megérintették a 84 méter széles, 4,5 km hosszú leszállópályát. A három ezután kinyíló fékezőernyő tovább csökkentette az űrsikló sebességét. 9 óra 25 perckor, csupán másfél méterre a pálya középvonalától, és mindössze 1 másodperccel (!) elvétve a tervezett leszállás idejét, a Burán űrrepülőgép csendben megállt.



A Buran leszállás után.


A tervezőgárda.

A Buran sikeres projekt lehetett volna, ha a Szovjetunió valamivel tovább húzza, vagy ha a modern Oroszország képes lett volna finanszírozni.

Hol a Buran most ?


A kérdés elég pontatlan. Melyik Buran ? Persze Buran valójában egyetlen egy volt, amely erre a névre hallgat, ám néhány egyéb orosz űrsikló is épült az évek során. Ezek egy része csak szerkezetkész, a tervezést, kiképzést segítő, repképtelen darab, néhány képes volt a légkörön belüli repülésre, de öt valódi, repülésre szánt darab építését kezdték el.
Az internet legmélyebb bugyraiban időnként fel-felbukkan egy "megtalált" Buran, ám az igazi és eredeti már sosem szerepelhet műholdfelvételeken.

Először is az "elkészült" darabok:

Űrrepülésre képtelen modellek, szimulátorok, légköri tesztre épített darabok:

OK-TVA - Hő-, mechanikai-, és akusztikai terhelési tesztekre épült. Jelenleg Moszkvában, a Gorkij Parkban áll. Látogatható, bejárható, de igen alacsony az érdeklődés iránta. Kívülről a Buran hasonmásaként festették le, beleértve a nevet is, emiatt a legtöbben össze is keverik az eredetivel.

OK-GLI - 1984-ben épült, repülési teszteket végzett. Átalakított Boeing 747 tetejéről indították. Update: Az OK-GLI saját hajtóművel rendelkezett, amely képes volt önálló fel- és leszállásra is. A Burannal azonod fedélzeti ellenőrző és fedélzeti rendszerekkel szerelték fel, a repülésirányítási és automatikus landolási teszteket hajtották végre vele. 2000-ben Sidney-be szállították, ahol két évig egy kiállítás részeként szerepelt. Ezután Bahreinbe szállították részben szétszerelve. Jelenleg egy német múzeum tulajdona, de még ugyanott áll...

OK-ML-1 - 1982-ben épült. Hőterhelési és mechanikai teszteket végeztek rajta, majd Bajkonurba szállították, és az Enyergija csatlakozozó interface-ét tesztelték vele. Az eredeti elképzelések szerint az első lett volna, amely az Enyergija segítségével az űrbe emelkedik, majd onnan a légkörbe visszatérve megsemmisült volna. Jelenleg Bajkonurban áll, a környék iskolásai látogathatják. Az űrközpont vezetői emlékműként állítanák fel a városban, de odaszállítása közúton nem megoldható, a Moszkva-Taskent vasútvonal kereszteződésében egyszerűen nem fér el.

OK-ML-2 - 1983-ban készült el. A dokumentáció ("felhasználói kézikönyv") elkészítéséhez, az üzemanyagtartályok tesztjéhez, a legénység ki-beszállásának gyakorlásához, a hermetikus zárás ellenőrzéséhez és a karbantartási feladatok begyakorlásához használták. Ezután Bajkonurba került, az OK-ML-1-hez hasonló teszteket végeztek rajta. Jelenleg Bajkonurban, a MIK hangárban áll, fedél alatt.

OK-KS - 1982-ben készült az elektromos rendszer tesztelésére. Jelenleg Moszkvában, az Enyegija Múzeumban áll.

OK-TVI - Napsugárzás- és nyomástesztek elvégzésére épült. Ennél többet nem tudni róla, holléte ismeretlen.

OK-005 - Vákumtesztek alanya volt, helye ismeretlen

OK-008 - Vibrációs tesztek alanya volt, helye ismeretlen

OK-1.01 - Buran - A legismertebb darab, amely az űrrepülést végezte. A tervezett öt darabos flotta (melyből kettő készült el) első tagja. Az építését 1986-ban kezdték. Jelentős részben Moszkvában készült, ezután repülővel szállították Bajkonurba. Eredetileg a Bajkál nevet adták neki, az első repülés előtt néhány héttel keresztelték át a Buran (Tornádó) névre. 1988. november 15-én szállt fel egyetlen orbitális repülésére. Kétszer kerülte meg a földet, majd biztonságban leszállt a Bajkonuri kozmodromban. Ezután az AN225-tel Párizsba szállították egy aeronautikai kiállításra.
Hosszú ideig ebben a légkondicionált hangárban őrizték, arra az Enyergija rakétára rögzítve, amellyel az OK-ML-1 és -2 interface-tesztjeit végezték. 2002-ben a hangár teteje a karbantartó-felújító munkák közben összeomlott, maga alá  temetve 7 embert, és megsemmisítve a Buran-Enyergia párost.

OK-1.02 - Ptyicska - (eredetileg Burja, Vihar névre hallgatott) 1988-ban készült, a széria második tagjaként. Szinte teljesen elkészült, néhány elektronikus komponens hiányzik csupán. Első repülését 1993-ra tervezték, automatikusan kapcsolódott volna a MIR-űrállomáshoz. Jelenleg Kazahsztán tulajdona. Jóideig ebben a hangárban tárolták és gondozták igen nagy figyelemmel, ám azóta ismeretlen helyre vitték.

OK-2.01 - Második széria 1. - A Buranhoz képest sok szempontból (főleg a pilótafülkében) módosított modell építése 1993-ban, az orosz gazdasági válság beköszöntével állt le, 30-50%-os készültségben. Egy Moszkva közeli gyárban állt, ahol részben visszabontották, majd elszállították.

OK-2.02 - Második széria 2. - Hasonló sorsra került. 10-20%-ban készült el ugyanott, majd évekig állt a törzs a gyár udvarán, a puszta földön. Részben elbontották.

OK-2.03 - Második széria 3. - Szintén 1993-ban állt meg az építése, financiális gondok miatt. Teljesen elbontották, egy kép sem maradt róla az utókornak.



"Bár a Buran és az Enyergija az űrben csillogtak, mégis a Földö pusztultak el"

Címkék:érdekes orosz űrsikló szovjetunió buran shuttle űrprogram 33 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://prokee.blog.hu/api/trackback/id/tr65159217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

flegman · http://usazzunk.blog.hu/ 2007.09.20. 21:42:05

az unió RÖVID u.

csak szólok.

rookielamer (törölt) 2007.09.20. 21:56:35

Jó kis összeállítás, tetszett.

nevem 2007.09.20. 22:28:42

Az OK-GLI-ről a wikipedia azt írja, hogy a saját hajtóműveivel szállt fel.

prokee · http://aruhaz.kauffer.hu 2007.09.20. 22:31:37

bogesz: nekem is bántotta a szemem, utánanéztem, úgyhogy kijavítgattam. Úgy látom, nem mindenhol, most pótolom , köszi :)

prokee · http://aruhaz.kauffer.hu 2007.09.20. 22:34:22

nevem: a Wikipedia nem minden esetben a legmegbízhatóbb információforrás. Több, autentikusabb helyen utánanéztem, és a leginkább alátámasztott verziót hittem el.
Viszont itt...
www.buran-energia.com/bourane-buran/bourane-modele-gli.php
...szintén saját hajtóműről írnak, úgyhogy javítom, köszönöm.

butcher · http://www.butcher.hu 2007.09.20. 22:58:01

Mennyi mennyi munka és tudás mind meg a semmibe :(

prokee · http://aruhaz.kauffer.hu 2007.09.20. 23:07:32

Talán nem minden veszett kárba. Az Enyergija rendszer alapjain ma is működik hordozórakéta, az Antonov AN-225 is újra repül, mint konkurrens nélküli teherszállító (erről még tervezek egy összefoglalót). Az orosz űrsikló-programn maga persze valószínüleg sosem éled fel újra.

Egyébként a "hozadékokról" itt egy cikk:

urvilag.hu/article.php?id=522

Agent 2007.09.21. 07:55:46

Jó cikk! Még annyit érdemes hozzátenni a Shuttle-el szembeni előnyökhöz, hogy a gyorsítófokozat a Buran esetében folyékony - szabályozható (azaz szükség esetén leállítható) üzemanyaggal működött, míg a shuttle esetében a mai napig a meglehetősen veszélyes szilárd üzemanyagú gyorsítófokozatot alkalmazzák, azaz ha egyszer beröffentették a fokozatot, az addig működik, ameddig az üzemagyag teljesen ki nem ég. Azaz vészhelyzet esetén nem kikapcsolható.

Agent 2007.09.21. 07:58:54

Viszont a legjobb oldal ezzel kapcsolatban:
www.buran.ru/

makic 2007.09.21. 08:10:42

A sokat lesajnált oroszok ebben a műfajban úgy látszik jobbat alkottak az amcsiknál.

Nash vs. Keynes 2007.09.21. 09:08:15

Az oroszok szokás szerint jól demonstrálták mire képesek, viszont azt hiszem ez az egész ürrepülőgép koncepció egy elég elcseszett dolog volt. Az amerikai legalábbis iszonyat pénzért repked (amikor éppen tud) félig meddig üresen és kihasználatlanul.

Watt25 · http://sablonvalasz.blogspot.hu 2007.09.21. 09:14:55

Nekem is butcher gondolata jutott eszembe, főleg amikor a beomlott tető alatt álló Buránről készült képet néztem. Tudtam, hogy volt egy ürrepülőjük, ami egyszer repült, de nem tudtam, hogy megsemmisült. (Milyen tipikus...Nagy munkával összehoznak egy gyönyörüséget, aztán hagyják, hogy rászakadjon a rozsdás plafon...) Elszomorító. Nagy kár értük.

prokee · http://aruhaz.kauffer.hu 2007.09.21. 09:24:45

J. McClane:

A linkelt helyen a Gugliban az OK-GLI látható, részben (szállításhoz) szétszedve.

Adam 2007.09.21. 09:50:43

Azért ne legyünk már ennyire naivak. Nem véletlenül hasonlít annyira az amerikai shuttle-ra, hogy meg se tudnád különböztetni őket, ha nem volna rajtuk felirat. A világ egyik legnagyobb ipari kémkedési projectjéről beszélünk :). A másik a Concorde -> Tu144 volt.

bazalt 2007.09.21. 09:57:28

Igen, a ruszkik mindig jók voltak abban hogy ellopjanak/lemásoljanak egy technológiát, aztán gyártmányozzanak belőle egy nagyobbat (ugye az orosz mikroelektronika ami nem fér ki a gyárkapun), gyorsabbat (az hogy gazdaságtalan lesz, nem probléma), stb. (ha meg valamelyik elvtársnak nem tetszik akkor szépen megy a kukába).

Bizonyos értelemben azért hasznos volt ez a megalománia, így legalább gyorsabban mentek tönkre...

5005 2007.09.21. 10:15:50

(1) Nincs olyan, hogy legoptimálisabb, az az optimális. "A hővédő bevonat mintázata a lehető legoptimálisabban kialakított, és ortogonálisan helyezkedik el a hőbelépés vonalára."
(2) Most akkor 20 vagy 30 tonna a hasznos landolási teher? (a) "A Burant arra tervezték, hogy 30 tonna rakományt juttasson az űrbe, és akár 20 tonnával vissza is térhessen." (b) "Az orosz sikló 30 tonna hasznos teherrel képes landolni, a Shuttle-k csupán 20 tonnával térhetnek vissza."

Radar · radar.blog.hu 2007.09.21. 10:28:34

Erről megjelent egy másik cikk is már:

cydonia.blog.hu/2007/08/12/hovihar_az_orosz_ursiklo_ii_resz

Esetleg érdemes lenne a kettőből egy még jobb harmadikat késziteni :-)

prokee · http://aruhaz.kauffer.hu 2007.09.21. 10:49:30

5005:
"Most akkor 20 vagy 30 tonna a hasznos landolási teher?"

30 tonna.
A cikket még augusztus elején kezdtem el, és többször pontosítottam, ahogy újabb és újabb forrásokat, adatokat találtam. Valamikor szeptember elején kezdtem felpakolni, aztán elmentem 1 hét szabira,és most fejeztem be. A rengeteg külső információforrás miatt kerülhettek bele ellentmondások.
Amit írsz, az viszont nem ellentmondás. "A Burant arra tervezték..." - itt a kuclsszó. A tervek eredetileg arról szóltak, hogy legalább a Shuttle-k lehetőségeit hozza a projekt, de ezt túlteljesítették. Hasonló a helyzet a legénységgel is, 6 főre tervezték, de végül akár 10 főt is szállíthatott volna.

A "legoptimálisabb" kérdésében végül is igazad van.

5005 2007.09.21. 10:53:56

prokee:
Ami a landolási terhet illeti, a magyarázattal együtt valóban nem ellentmondásos, de egy kicsit félreérthető. Kösz.

prokee · http://aruhaz.kauffer.hu 2007.09.21. 11:27:14

Radar:

Ez mekkora, esküszöm, nem innen az ötlet. Gondolom, mindketten látogatjuk az englishrussia.com-ot :)

humbert 2007.09.22. 15:16:37

Ez igen, élvezetes kis post!

egy apróság:

\"Eredetileg a Bajkál nevet adták neki, az első repülés előtt néhány héttel keresztelték át a Buran (Tornádó) névre.\"

a \"буран\" szó inkább hóvihart jelent:

www.rustran.com/odr.php4?q=1&word=%E1%F3%F0%E0%ED&x=102&y=30
(de lásd még a wikipediát is)

prokee · http://aruhaz.kauffer.hu 2007.09.22. 17:14:08

Vacilláltam a Hóvihar és a Tornádó között. Megkérdeztem egy ukrajnai magyart, aki meglehetősen erős oroszos, és a Tornádóra szavazott, ezek szerint tévedett :)

bzolee601 2007.09.23. 18:17:27

Egy nagyon jó kis videó az (egyetlen) űrkirándulásáról:

youtube.com/watch?v=PgXcpXHw07o

remélem nem töri 2 sorba :-I

Nagyon érdekes sztori volt ez egyébként!

nix 2007.09.23. 19:32:19

Pont a minap futottam bele egy Buran-os bejegyzésbe az English Russia-n:
englishrussia.com/?p=1362
Sosem tudtam elképzelni, hogy hogyan pakolták rá a Mrirára, hát, most erről is van kép.

-putyin- 2008.02.22. 15:57:29

nagyon klassz írás! Köszönjük!!

kszabo 2010.12.12. 23:01:28

Jó a cikk, talán annyira emlékszem a megírtakon kívül, hogy a Burán el tudott menekülni a rakétájától, ha valami gáz volt. Ebben különbözött lényegesen az amerikai űrsiklóktól. Az űrállomás program az oroszok nélkül már régen halott lenne, mint az amerikai űrhajósok a selejt űrsiklók miatt.
Az AN225 pedig maga a mérnöki bravúr, érdekes lenne, ha egy hozzáértő berendezné valami grafikai programmal utasszállítónak. Lehet hogy holnaptól gyártanák :)
Jobb is lenne mint stipistop.com/quantas-airbus-a380-hajtomu-robbanas/ :) Üdv

micola64 2011.01.25. 08:46:18

@Adam: Barátom te annyira,de annyira buta vagy,hogy sír alattad a föld,és ezt még szépen fogalmaztam!
Ti nem veszítek észre,hogy maga a propaganda az ami az Orosz népet,minden hol,le akarja járni! Na persze,ennek is van egy politikai múltja,a kommunizmus.Persze az egy politikai rendszer volt,ha ezt éppen nem tudnád,és nem az emberek,maguk az oroszok a hibások! De mást sem lehet hallani ,csak az orosz ilyen,meg olyan! Akkor legalább ki bírtad fizetni gáz számládat,most meg már lassan kenyeret sem tudsz venni! Tehát hadjuk az egészet,ez egy kurva amerikai propaganda,amely csak folyton folyvást le akarja járatni az oroszokat!Mert mai napig nem bírják el viselni,hogy az oroszok hamarabb voltak a világűrben ,mint ők!Ha meg figyelted,akár milyen műsor megyen,mindig abból áll,hogy az amerikai gépek a világ legnagyobb gépei,már mint a repülők,akkor a helikoptere,szintén az övék a legnagyobb!Ezzel,és ilyenekkel hülyítik a világot!De ha közben belenézel a lexikonokba,máris látod,hogy mi az igazság! Az orosz repülőgép az An-225-ös mellett a C-17-es,csak játszó repülőgépnek néz ki! A helikopter a Mi azt hiszem talán a 8-as,szintén a világ legnagyobb,és legerősebb helikoptere! Akkor miről is beszélünk? Ezeket akkor kitől is lopták???????
Előbb gondolkodjatok,aztán írjatok ti amcsi segnyalók!

delejes 2011.07.20. 20:51:07

"A Buran High-Lift aránya 6.5, a Shuttle-ké 5.5 (Ez egy nehezen magyarítható arányszám, az előre és felfelé történő mozgás hányadosából áll össze. Minél magasabb a szám, adott sebességnél annál nagyobb emelkedésre képes a légijármű)."
Abszolut tévedés. Van magyar megfelelője: siklószám. Nem az emelkedést (mert annak mi értelme lenne), hanem épp a süllyedést, vagyis a siklási képességet jelenti. A 6.5 konkrétan azt jelenti, hogy 1km magasságból max 6,5km távolságra siklik.

tocibacsi 2011.07.21. 12:49:00

ez valami ruszkifényező blog? Csak mert a shuttle vs. buran összehasonlítás erősen egyoldalú... a sok műszaki paraméter felsorolása mellett nekem pl bazira hiányzik azon aprócsak információ, hogy a shuttle kialakítása, méretezése, satöbbije pont azért olyan, amilyen, mert a nagy narancs szivar kivételével, ami egy "mezei", de leginkább olcsó és egyszerű tartály, mindenfajta hókuszpókusz nélkül (mint pl hajtómű) az egész rendszert újra lehet használni. A gyorsítórakétákat is. A drága és komplex hajtómű pont ezért van a siklón...

SzocsO 2011.07.21. 15:09:35

Hehe, az OK-GLI a speyeri Technik-Museumban van kiállítva, pont most voltunk ott július elején, fasza volt : )

speyer.technik-museum.de/en/en/spaceshuttle-buran

nomad · http://sajatkezuleg.blog.hu/ 2011.07.29. 19:24:45

@micola64: Az oroszoktól való rettegés nem mai keletű. mek.oszk.hu/00800/00846/html/jokai21.htm Szörnyű lehetett a rabló nyugat számára, hogy egy orosz cár oda süllyedjen, hogy dolgozzon és tanuljon www.freeweb.hu/hatizsak/edam/photos/photo25.html Az amerikaiak ijedtükben meg is építették nekik a transz szibériai vasutat. Eredetileg a cári Oroszországot akarták feldarabolni, de ez még Lenin segítségével sem sikerült igazán. A szétosztott 2. világháborús német tudásból az oroszok is szépen fejlesztettek, pedig az élmezőnyt nem ők kapták meg :)